Day 20: Oasis and desert

Mũi Né

0 km (2479 km)

This was the fourth time I got up very early to see the sunrise at the sea. Conrad also gathered himself, thus at 5.50 in the morning we were on the way to the beach (other side of the road), and we were hoping that it won’t be cloudy again.

Ez már a negyedik alkalom volt, hogy elég korán keltem azért, hogy láthassam a napfelkeltét a tengernél. Conrad is összeszedte magát, így hajnali 5.50-kor már úton voltunk a partra (tehát az út másik felére), és reméltük, hogy nem lesz az ég megint felhős.

Morning idyll / Reggeli idill

It was cloudy. Anyways, I swim a bit in the sea, enjoying the waves and the colorful sky. Two hours later we crashed into the same restaurant as the last days and ordered drinks six times to drink once. We couldn’t do anything with ourselves, we were only waiting for the guys, who were going to buy the bikes, to bring the money.

Felhős volt. Mindegy, azért megpacskoltam a langyos, habos hullámokat isteni testemmel a színes ég alatt. Két órával később a korábbi étteremben kötöttünk ki újra, hogy hatszor rendelhessünk azért, hogy egyszer kapjunk is valamit. Nem igazán tudtunk mit kezdeni magunkkal, mert csak a két srác hívásaira vártunk, hogy vegyék már meg a motorokat.

Our policy is: No service for the guest! / Az elvünk: Nem szolgáljuk ki a vendéget!

They didn’t bring the money. But they promised, they’ll get the bank card from Phan Thiết very soon and will call us. We were just waiting, waiting, drinking coffee, waiting, drinking ice tea, waiting, eating mango pancake (yum), waiting…

De nem hozták a pénzt. Viszont megígérték, hogy hamarosan visszaszerzik a bankkártyájukat Phan Thiết városából és majd hívnak minket. Így csak vártunk és vártunk, kávéztunk, vártunk, teáztunk, vártunk, mangós palacsintát ettünk (nyami), vártunk…

Must be South-North power kite tour / Dél-észak motoros sárkány túra lehet

…at 11 we gave up. Conrad went back to the room and I went to the internet café. There the two guys appeared and said: we got the card, you’ll get the money in ten minutes! 150 minutes later we finished the transaction, we explained everything about the bikes, the maintenance, the route, we gave the 100 essential advices for Vietnam, and honestly wished good luck for their trip to the north. Without the bikes we felt handicapped, but there was something even worse: we become regular tourists.

…de tizenegykor feladtuk. Conrad visszament a szobába én pedig az internetkávézóban kötöttem ki. Feltűnt a két srác és közölték: megvan a kártya, tíz perc múlva hozzuk a pénzt! 150 perccel később már túl voltunk a tranzakción, mindent elmagyaráztunk a motorokról, a karbantartásról, az útvonalról, adtunk száz nélkülözhetetlen tanácsot Vietnamhoz és őszintén sok sikert kívántunk az utazásukhoz északra. A motorok nélkül mozgássérültnek éreztük magunkat, de valami még ennél is rosszabb volt: átlagos turistákká váltunk.

When boredom boosts art / Amikor az unalom inspirál

We bought tickets for a tour to the deserts, then we ran for sandwiches, and at two we were on the way to the Fairy Stream Canyon. It’s a very small stream between lush vegetation and red desert and some of the streams came from the sand!

Hamar befizettünk egy útra a sivatagokhoz, elrohantunk szendvicsekért, és kettőkor már a Fairy Strem Canyon (Tündér Patak Kanyon) felé tartottunk. Nagyon sekély kis patak, amit egyik oldalon buja növényzet, a másikon vörös sivatag határol. Ráadásul néhány, a patakot tápláló forrás a sivatagból ered!

Fairy Stream Canyon

The white desert was a bit far from Mũi Né, and it was astonishing small and beautiful. It’s amazing to see how the wind forms the dunes and covers you with sand; meanwhile there is a small lake 30 meters from you.

A fehér sivatag kicsit arrébb volt, és megdöbbentően apró és gyönyörű volt. Csodálatos volt látni, ahogy a szél formálta a dűnéket és beterített minket is homokkal, miközben harminc méterrel arrébb már egy kisebb tavacska volt.

White sand / Fehér sivatag

Here it's too dry, there it's too wet / Itt túl száraz, ott túl nedves

Dune / Conrad és a homokok

We watched the sunset over the sea and the yellow dunes. As a symbol of our day the sky become colorful in the last minutes before the garment of the night covered the town. To celebrate the end of our journey with the motorcycles we had lobster and a bottle of Da Lat wine at the beach for dinner. 400 000VND (~19USD) for two. Good deal, isn’t it?

A naplementét pedig a sárga dűnék felett néztük. A napunkat jelképezve az ég sokszínűvé vált az utolsó percekben, mielőtt az éj leple betakarta volna a várost. Hogy megünnepeljük motoros túránk végét, a parton homárt és egy üveg Da Lat bort rendeltünk. (De ez nem volt még az utunk vége!) 400 000VND (~4500Ft) két személyre. Megérte, nem?

Sunset over the yellow sand / Naplemente a sárga sivatagnál

Likewise / Hasonlóképpen

Pinted sky / Kipingált ég

Man on the Earth! / Ember a Földön!

Advertisements

3 thoughts on “Day 20: Oasis and desert

    • Conrad has a Samsung WB650, mine is an older Fujifilm FinePix S5600. and i postprocess all of them with a software, and i change the atmosphere of the pics sometimes.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s